05.15 Vasárnap
Jó a vasárnap, mert ilyenkor nincs ebéd, és vacsoránál is csak kevesen vannak.:) Reggel már tudtam rendesen kommunikálni a felszolgálással kapcsolatban a süketekkel, és mindenki kezet fogott vele, és megdicsért, hogy milyen ügyes vagyok. Egy nő felajánlotta, hogy elmehetek hozzájuk az iskolájába ezt megtanulni, de sajnos mivel elköltözünk ez lehetetlen.:( Még odajött hozzám egy szőke vezető hölgy, aki még tanított nekem új szavakat, mint a tudni, hinni, akarni... ilyen alap igéket. Reggelinél az egyik süketnéma tartott imát, ami abból állt, hogy elmutogatta, hogy készül az étel. Tudom ez így furcsán hangzik, de fantasztikus volt látni, hogy igen megértem azt amit mutat, és igen van jelentése. Ahogy elveti a magokat, majd esik az eső...kihajt a földből a virág..learatja, kenyeret gyúr belőle, és igen Isten ajándéka. :)Utána tőlem "kérdezte" meg, hogy értettem-e és tetszett-e. Én bólogattam hevese, hogy igen fantasztikus volt.:) Az egyik férfi megtudta, hogy énekelek, és azon röhögött 2 napig. Azt mondta, hogy milyen jó hogy süket, és nem hall engem...:( Hát kössz ez kedves volt.:D Reggeli után odajöttek páran hozzám, és kérdeztek a jövőmről. Én pedig tudtam válaszolni. Teljesen el volt mindenki hűlve. Nem csak ők..a vezetők is.:) És igen én is büszke voltam magamra, hogy ilyet tudok.:) Fantasztikus érzés volt tényleg.:) Még a konferencia után is én szolgáltam fel a teát ismét.:) Szóval most odafigyeltünk, és felkapcsoltuk időben a melegítőt. A ilis bácsi örült, hogy végre jó teát kapott. AZ elmúlt 2 napban az ő bolondozásait figyelhettük végig. Folyamatosan trükkökkel kápráztat minket.:D Nagyon mókás. A furcsa de jóarc fickó pedig odajött hozzám, hogy ő most megy haza, de nagyon örül, hogy megismerhetett.:) Igazából tényleg csodálatos volt megtapasztalni ezt az oldalát is az életnek.:) Miután mindenki jó alaposan megszorongatott, elbúcsúztunk egymástól.:(
Délután kávébáros voltam, de elméletben csak anyu mellett, hogy megmutassam mi hogy van, és hol van. Eközben Cassandrával találkoztunk, akivel elmentünk az udvarba Béláék felé aki épp Henry gyerekeivel (az egyik vezető) játszott. Nagyon aranyosak voltak. A kislány mindig megérintette a fülbevalómat, és mondta milyen szép.:) Bélával úgy volt később lemegyünk kettesben a partra, de Cass is akart jönni, hát mondtuk egye-fene.. Szóval hármasban vonultunk le a partra.:) Egyből le is vettem a cipőmet, meg a zoknimat, feltúrtam a nadrágomat, és szaladtam is be a vízbe.:) Nagyon kellemes volt, úgy tűnik a jó időben kicsit melegebb lett a víz.:) Mászkáltunk a sziklák között, találtam egy újabb tengeri csillagot, de teljesen ép volt ezért visszadobtam a vízbe. Rossz volt, hogy Béla nem tudott beszélni Cass-el, én meg nem tudtam egyszerre mindnyájukkal beszélni.:( De azért jól éreztük magunkat. Visszatérve Cass lelépett, és Béla megmutatott nekem egy gyönyörű helyet valahol egy ilyen erdős résznél, ahol belátni az egész várost. Tényleg...meseszép...:) Anyum hazaparancsolt 10-re és mivel jócskán elment az időnk, úgy rohantunk haza.:( Meg is kaptam a magamét, de megérte, mert nagyon jól éreztem magam.:)
